Elutasította a törvényszék a többrendbeli emberölés elõkészülete miatt elrendelt perújítást abban a büntetõügyben, amelyben egy nõt 90 rendbeli emberölés elõkészületének bûntettével és zaklatás vétségével vádoltak - jelenti a HavariaPress. A korábban megállapított ítéleti tényállás lényege szerint a vádlottal szemben számos alkalommal indult, illetve folyt büntetõeljárás a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányságon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fõügyészségen, a Miskolci Törvényszéken terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bûntette, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon személy elleni erõszakos vagy közveszélyt okozó cselekménnyel fenyegetés elkövetésének vétsége, a Fõvárosi Nyomozó Ügyészségen büntetõügyben elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bûntette miatt. Ezen eljárások során a vádlott több alkalommal került kapcsolatba a nyomozás során eljáró rendõrökkel, az ügyeiben eljáró bírókkal, ügyészekkel, továbbá igazságügyi szakértõkkel. A vádlott elektronikus üzenetekben, illetve az írásbeli beadványban több, magas beosztásban szolgálatot teljesítõ rendõrt, valamint ügyészeket, bírókat, köztük a Miskolci Törvényszék és a Debreceni Ítélõtábla bíráit, illetve hozzátartozóikat azzal fenyegette, hogy gyógyszeresen kezelni kell õket, tilos õket megetetni, a gyógyszerkezelésüket pedig addig kell folytatni, amíg meg nem halnak. A vádlott 2022. május 18-án két fiktív emailcímrõl, magát ügyésznek kiadva a Debreceni Rendõrkapitányság ügyeleti emailcímére olyan tartalmú üzenetet küldött, amelyben a magyar állampolgárokhoz és külföldiekhez intézett felhívást a magyar miniszterelnök, az igazságügyi miniszter és a belügyminiszter, valamint családtagjaik megölésére. Az elektronikus levelekben a vádlott részletesen leírta, hogy milyen módszerrel kell elkövetni az emberöléseket. A Debreceni Törvényszék a vádlottat még 2024. február 21-én 90 rendbeli emberölés elõkészületében és zaklatás vétségében mondta ki bûnösnek, ezért õt 2 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A törvényszék ítélete ellen akkor az ügyészség a vádlott terhére a büntetés súlyosítása, míg a vádlott és védõje elsõdlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A benyújtott fellebbezésekre tekintettel a Debreceni Ítélõtáblán indult eljárás, majd a Kúria 2024. július 31-én meghozott végzésével a Debreceni Ítélõtábla bíráit a büntetõügybõl kizárta és az eljárás lefolytatására a Szegedi Ítélõtáblát jelölte ki. A Szegedi Ítélõtábla 2025. január 9-én a Debreceni Törvényszék ítéletét helybenhagyta. A jogerõs döntéssel szemben az elítélt a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészségre 2025. február 1-jén perújítási indítványt terjesztett elõ és perújítási okként azt jelölte meg, hogy beszámítási képessége vonatkozásában újabb dokumentumot szerzett be. A Szegedi Ítélõtábla az ügyben 2025. június 11-én tanácsülést tartott és a terhelt javára az általa elõterjesztett indítvány alapján perújítást rendelt el. A megismételt büntetõeljárásban a Debreceni Törvényszék a büntethetõséget kizáró okok valamelyikének fennállása körében folytatott le bizonyítást, amely azonban nem támasztotta alá a perújítási indítványban foglaltakat. A perújítás elutasításával a korábbi jogerõs ítélet maradt hatályban. A végzéssel szembeni jogorvoslati nyilatkozatra az ügyvéd három munkanap gondolkodási idõt tartott fenn, az ügyészség pedig tudomásul vette a döntést, amelyet az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott részére a bíróság hirdetményi úton kézbesít.